Miért nem éri meg kertészkedni? Tágabb környezetemben úgy tapasztaltam, két fő érvet hoznak fel a nemmel válaszolók, figyelmen kívül hagyva azokat, akik még életükben nem vágtak bele. Vannak emberek, akik a tavasz közeledtével érzik a késztetést, régebben már láttak közelről kertet, pl. szülők, ismerősök kertészkedtek. Ilyenkor megvan a lendület, felszántatják a kertet, jó esetben még trágyáznak is állati eredetű, friss trágyával. Szépen elgereblyézik az egész területet, majd szép szabályos sorokba elvetik a vetőmagokat szép színes tasakokból. A lendület még tart, egy-kétszer megkapálják a veteményt, a megművelt részen lassan kialakulnak a kitaposott utak is. Talán még egy-két locsolás is belefér, néhány kanna vizet a kerti csapból nem olyan nagy dolog kijuttatni, vagy kéznél van a locsolócső, remek móka vele a locsolás. Szerencsés esetben sikerélményt ad a magok kikelése, bár az első elégedetlen hangokat már hallani, ez vagy az nem kelt ki. Továbbá nem csak az elvetett magok kelnek ki, természetesen a talajban lévő rengeteg növény magja is fejlődésnek indul. Szépen zöldül az egész kert, csak a letaposott utakon nem nő semmi. A lendület még nem teljesen fogyott el, egy-két alkalommal kapa segítségével átmenetileg eltávolításra kerülnek a szabályos sorok közül a gyomok. A sorok gazolása már macerásabb, hajolgatni, görnyedni kell a talajig. A szépen kitisztított, csupaszon hagyott talaj jól mutat néhány napig, de a gyomok csak kikelnek újra és újra, locsolás nélkül is, ami már amúgy is kezd egyre terhesebbé válni, a növények sem úgy fejlődnek, ahogy kellene, mindennel csak a baj van. Ilyenkor már egyre gyakrabban elhangzik, amennyi zöldség kell, meg tudjuk venni a boltban is, minek kínlódni vele, nem éri meg.

Ettől kicsit eltérő a másik út. Szintén szántás, trágyázás, műtrágyázás, veteményezés, kapálás, locsolás felülről jó kis hideg kútvízzel, az ingyen van, kapálás, permetezés, kapálás, permetezés. A kert mindig szép rendezett, a csupasz talaj gazmentes, a kártevők ellen hetente-kéthetente permetezve van. Itt még termés is lesz. Ebben az esetben általában a szezon végén hangzik el, hogy nem éri meg a kert, mert sokat kellett költeni permetszerre. Egyszer sikerült elcsípnem egy párbeszédet:

• „Szomszédasszony, milyen lett a krumplija?
• Lett alatta szépen. Megenni nem mertük, annyit permeteztem, inkább odaadjuk a disznóknak.”

A disznó persze le lesz vágva, lesz belőle élelmiszer. Néha komolyan elcsodálkozom, hogy évről-évre nekiállnak, mindig ugyanúgy csinálnak mindent, miközben folyamatosan panaszkodnak, semmi nem sikerül úgy, ahogy kellene, sokba kerül a rengeteg szükséges vegyszer.

Szigorúan csak a számok felől megközelítve is nehéz számszerűsíteni, a kiadási vagy a bevételi oldal a magasabb. A kiadási oldal egyik legjelentősebb tétele a kert kialakítására költött összeg. Ez sem egyforma, hiszen ha a háznál lévő telken van helyünk, nem kell földet vásárolnunk. Maga a veteményes kialakítása is sokféleképpen történhet, legegyszerűbben a felásott vagy felszántott területen kertészkedünk. Következő lépés az ágyások kialakítása, ez is lehet plusz költségek nélkül. Bárhogy is kertészkedünk, szerszámokra szükség lesz. Ezek lehetnek olcsók, vagy divatosak, vagy nem annyira menők, de jól használhatók. Nehéz mindig jól választani, gyakran csak a használat során derül ki, mennyire jó az adott eszköz. Ha szétnézünk egy kertészeti áruházban, számtalan dolgot be lehet szerezni a kertészkedéshez. 1-2 év kertművelés után kiderül, mi az, amit teljesen feleslegesen szereztünk be, nem egyszerű körültekintően vásárolni. Többet nem költ az ember a kertjére, mint amire lehetősége van, nálam a nagyobb, költségesebb dolgoknál előfordul, hogy több év alatt készülnek el.

 Saját tapasztalatom nincs benne, de jelentős tétel lehet a munkadíjakra kifizetett pénz. Ez lehet a szántástól kezdve a kertészig bármi, bármekkora ráfordítással. Mivel ilyen téren nem sok tapasztalatom van, véleményt sem formálok róla. Hiszen nem mindenki ért mindenhez, vagy nincs lehetősége saját kezűleg elvégezni a nehezebb fizikai munkákat. Falusi környezetben, valós kapcsolatokkal sok minden pénz nélkül is megoldható, amit magunk nem tudunk megcsinálni. Sokan mondják, hogy a saját munkádat is számold. Ezzel nem teljesen értek egyet, mivel szívesen, nem kényszerből kertészkedem. Addig sem költök máshol, maradva a falusi környezetnél pl. a kocsmában.

Mit tudunk felmutatni a bevételi oldalon? Ez még nehezebben számszerűsíthető, mint a kiadási oldal. Ilyenkor kora tavasszal néha késztetést érzek, hogy vegyek egy doboz koktélparadicsomot az áruházban, nem olcsón. Az első pár szem után érzem, hogy inkább megvárom a saját termést, össze sem lehet hasonlítani a kettőt. Addig marad a savanyúság, vagy az újhagyma... Ha többet tudunk termelni, mint amennyit frissen elfogyasztunk, érdemes befőzni, elrakni, tartósítani. Ha végignézek a nyári konyhában (ami egyben kamra is) a szekrények polcain, mindjárt jobb kedvre derülök. Látok házi pálinkát, többféle savanyúságot, üvegbe zárt répát, zöldséget, karalábét, újkrumplit, cukkinit, paradicsomlevet, tésztaszószt, aszalt paradicsomot, befőtteket, rengeteg lekvárt, ivóleveket, szárított zöldfűszereket, őrölt chilit, lecsót, szörpöt, hagymát, almát... Ehhez jön még a kertben kikapcsolódással eltöltött idő, mindenféle stressz és kényszer nélkül.

Végső következtetés, tanulság: nem számolgatni, kertészkedni, élvezni a jól végzett munkánk gyümölcsét.