A sziklakertet 2012-ben építettem, a jelenlegi kert első építménye volt. A kivitelezést alapos előtanulmányok előzték meg, bőven megérte. Első lépés a hely kijelölése. Mivel ekkor még szinte semmi nem volt a kertben, erősen el kellett képzelnem valamiféle jövőbeni állapotot. Így került egy gyümölcsfa közelébe, úgy gondoltam, a fa alá nem fogok veteményest kialakítani, így nem lesz útban. Jelenleg három oldalról magaságyás határolja, negyedik oldalon az említett gyümölcsfa (ringló).
Következő kérdés, miből épüljön. Előző lakhelyünkről jött velünk több kisebb-nagyobb méretű vörös színű kő, ehhez szereztem még további köveket különböző helyekről. Előfordult, hogy egy családi látogatás alkalmával az autót megrakodtam a közelben talált kövekkel, 100 kilométert utaztak. Mikor eljött az ideje, nekiláttam az építésnek. Különösebb oka nincs, de kör alakú sziklakertre esett a választás. A megszerzett ismeretek szerint a köveket nem a terepszintre kezdtem el pakolni, alapot ástam kb. 25-30 centi mélyen. A kiásott gödörbe került rengeteg építési törmelék, tégla, cserép, betondarabok. Ennek köszönhetően a sziklakert a későbbiekben sem süllyedt meg, a beépített kövek súlya nem elhanyagolható.
Ezután következett a kövek elhelyezése. Az alsó sor kör alakban került elhelyezésre, szorosan egymáshoz illesztve a köveket. Ez a módszer megkönnyíti a fenntartást, könnyen körbe tudom nyírni a körülötte lévő füvet. A sziklakert sikere hosszú távon szerintem az ezután következő lépéseken múlik.
Az első sorban lerakott kövek, valamint a következő sorok kövei közé is annyi cserepet, téglát, betont raktam, amennyi befért. Ez segít megakadályozni a kövek későbbi süllyedését, több év után is úgy állnak, mint mikor megépült a sziklakert. Figyelemmel kísértem más sziklakertek építését is, jellemző hiba, hogy először összerakják az összes követ, majd utána próbálják közéjük tuszkolni a földet. A végeredmény siralmas. Soronként haladva, folyamatosan kell feltölteni a kövek közét földdel. A feltöltésnél nem szabad sajnálni a köveket, akár kétharmad részük is föld alá kerülhet. Ez azért fontos, mert a sziklakerti növények jellemzően magas hegyvidéki éghajlatról származnak, ahol jóval hűvösebb van. A föld alá kerülő kövek segítenek a talaj hűtésében is, kicsit közelebb hozva a növények eredeti életterének a klímáját.
A növények kiválasztásánál figyelembe lehet venni, hogy a sziklakert északi, illetve déli oldala másképp kapja a napsütést. A déli oldalra akár fűszernövények is ültethetők, melyek jobban bírják a meleg klímát. Továbbá érdemes azt is átgondolni, melyik növény mikor virágzik. Különböző időben virágzó növényekkel mindig van valami történés a sziklakertben. Nálam ez nem teljesen tudatosan alakult, mivel a növényeket úgy kaptam, többnek a nevét most sem tudom. Azért a kövirózsát, kakukkfüvet megismerem...
A sziklakertet hét éve építettem, magával a szerkezettel semmiféle probléma nem volt, nem kellett utólag hozzányúlni. Fenntartása nem túl bonyolult, minimális mennyiségű gyomot kell belőle eltávolítani. Hiányos ismereteim miatt beültetésre került a kutyatej nevű növény is, ez kicsiben nem rossz, de nagyon agresszív, rendszeresen ritkítani kell. Száraz időben néha locsolni is szoktam, más munka nincs vele. Igazán szép, értékes eleme lett a kertnek.